A/9 Alkotmánybíráskodás I: az alkotmánybíráskodás modelljei, a magyar AB kialakulása, az AB szervezete, az alkotmánybírák választása, jogállása Flashcards
saját és elearning jegyzet, törvény (10 cards)
Központosított modell
Centralizált
Az alkotmánybíráskodás központosított modelljében csak egyetlen testület jogosult egy törvény alkotmányellenességének a kinyilvánítására. Ez a testület rendszerint egy önálló, más hatalmi ágnak alá nem rendelt, autonóm intézmény, amelyet legtöbbször bíróságként szerveznek meg.
- osztrák változat (Hans Kelsen): olyan testület ami nem avatkozik be a demokratikus törvényhozási döntésekbe
- német: az alkotmány tartalmi értelmezéséről szólnak, amiben a bíróságnak állást kell foglalnia
- francia: kormányzat működésével kapcsolatos törvényjavaslatok és a törvénybe iktatás előtt felkérhető a rendes törvényekre vonatkozóan
Decentralizált modell
Nincsen elkülönült szerv, de mégis van alkotmánybíráskodás, mivel minden bírónak joga van az előtte levő ügyben alkalmazandó törvény alkotmányosságát értékelni, alkotmányellenesnek minősíteni és az alkalmazását megtagadni, és alapjogi tárgyú jogvitát eldönteni. Nem lehetséges az, hogy egy bíró általánosságban, ügytől függetlenül, elvontan értelmezze az alkotmány egy rendelkezését
pl. skandináv országok
Vegyes rendszer
van külön álló alkotmánybíróság, de az alkotmánybíráskodás mégis egybefonódik a rendes bíróságokkal.
pl.
- olasz: az AB csak rendes bírói felterjesztés nyomán tudja gyakorolni hatásköreit
- portugália: AB kizárólagos joga az alkotmányellenes törvények megsemmisítése, a rendes bíróságok visszautasíthatják a szerintük alkotmányellenes törvények alkalmazását
- kolumbia: AB szabad belátás szerint dönt a panasz befogadásáról, de úgy ítélkezik, mint egy rendes felsőbíróság
Mikor mondhatjuk, hogy politizál a bíróság?
- realista válasz: bírák mindig a saját világnézeti kötődésük szerint szavaznak, vagy éppen az őket kinevező személy, megválasztó parlamenti többség politikai nézetei szerint.
- ha nagy jelentőségű közpolitikai kérdés alkotmányosságáról foglal állást
- politikai kérdés doktrínája: USA Legfelső Bírósága nem jár el olyan ügyben, amiben politikai kérdést kell eldönteni
magyar AB létrejötte
1989-es alkotmánymódosítás alapján 1990-ben kezdte el működését: 5 fős testületből 2 bírót jelölt állampárt, 2-t az ellenzéki kerekasztal és volt egy közös jelölt. Később 10, majd 1994-ben 11 főből állt az AB.
2010-ig paritásos elven működő Országgyűlési Bizottság jelölte a bírákat (a bizottságba minden parlamenti párt egy jelöltet állított)
Alkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve
(1) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki
a) jogász végzettséggel rendelkezik,
b)45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és
c) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(3) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje 12 év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra.
(4)Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző 4 éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felsővezetői tisztséget töltött be.
Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága még ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.
Alkotmánybírói tagság megszűnése
a megbízatási időtartam leteltével.
a) halállal,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
d)ha az Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e) felmentéssel vagy
f) kizárással.
Összeférhetetlenségi okok
Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.
Szervezet
Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Függetlenség
Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve
Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző 4 éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felsővezetői tisztséget töltött be.
Nem része a hatalmi ágaknak, nem utasítható. Ogy. képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg a bírákat, felfüggesztésről az AB dönt.
