B/8 Lelkiismereti és vallásszabadság: alanyi oldal, az állami semlegesség kérdései, vallási közösségek és egyházak jogállása Flashcards
(3 cards)
Mi tekinthető vallásnak?
rendszerbe foglalt hitelvekről rendelkezik, meghatározza az emberi természetét, irányul a világmindenség magyarázatára, ami nem feltétlenül tudományos megalapozottságon alapul. Nem része a fogalomnak az Isten, mivel a többistenhitet is el kell fogadni, abból is származhatnak a fenti követelmények a vallás fogalmával kapcsolatban.
Vallásszabadásg az Alaptörvényben
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
(2)Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3)Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4)Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5)A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Pozitív és negatív oldala
Negatív oldal: az állam tartsa tiszteletben: az egyén és a közösségek megválaszthatják meggyőződéseik – másokkal kommunikálhat is erről. Ebbe az állam ne szóljon bele, milyen ünnepnapot tart, milyen eljárásokat követ – de nem abszolút
Pozitív oldal: tevőleges magatartása is van az államnak itt:
* állam semlegessége: megjelenik a 4/1990 Ab-hatban, de a mostani Alaptörvény elutasítja az állam semlegességét. Az állam nem foglal állást a hitbéli igazságtételben, nem mondja meg melyeik az alacsonyabb rendű vallási meggyőződés és melyik a magasabb rendű – ezt a vallási közösségek vitatják meg. -> egy bíró nem alapozhatja vallási tanításokra, hanem csak jogszabályokra, amit bármely világnézetű elfogad. Egyenlő távolságot tart az egyes vallásoktól. Az állam polgárai ez alapján egyenlő méltósággal bírnak, ebbe beletartozik az is hogy az ember ateista legyen.
* állam és egyház elválasztása: a semlegesség elvéből fakad, a magyar Alaptörvény azt mondja ki, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek. pl. 1989-ig az egyházi vezetők személyét meghatározhatta az állam, mivel részesei a közéletnek a véleményüket elmondhatják. Szentesítéssel is sérült az elválasztás doktrínája.
