A/15 Közpénzügyek: a költségvetési és zárszámadási tv, az államadósságra von. alkotmányos szabályok, Magyar Nemzeti Bank, Állami Számvevőszék, Költségvetési Tanács Flashcards
(11 cards)
Közpénz fogalma
a közfeladatok pénzellátását hivatottak fedezni, s ma már e feladatok száma és komolysága miatt, a közpénzek fölötti rendelkezés a hatalom egyik alapvető forrásává vált.
Beletartozik a fiskális politika, közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése ls a monetáris politika.
Államadósság fék szabály
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
Átláthatóság
N) cikk
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
37 cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
39 cikk
(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.
VI cikk
(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Költségvetés
az állam gazdálkodásának éves terve, amely az állami bevételek és kiadások tervezett összegeit tartalmazza. A költségvetés alakilag törvényi formában jelenik meg, amelyben az Országgyűlés felhatalmazást ad a Kormánynak az abban foglalt bevételek és kiadások teljesítésére.
A költségvetés elfogadása hagyományosan parlamenti hatáskör, tehát törvényhozási tárgykör. Különleges jogrendben azonban (jelenleg az Ukrajnában zajló háború okán bevezetett veszélyhelyzetben) sor kerülhet a költségvetési törvény átírására rendeleti úton is.
Költségvetési hatáskörök
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Zárszámadás
A zárszámadás szintén egy törvényjavaslat, amelyet a Kormány készít elő és benyújt az Országgyűlésnek. Ugyanolyan szerkezetben kell elkészíteni, mint a költségvetési törvényt.
Az Országgyűlésnek a zárszámadási törvényt el kell fogadnia (egyszerű többséggel).
Ezzel elfogadja a Kormány beszámolóját, jóváhagyja a költségvetési törvény végrehajtását.
Költségvetési Tanács
1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre.
Állami Számvevőszék
(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja meg.
(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Magyar Nemzeti Bank
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
(3)A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
MNB feladatai
- Meghatározza a monetáris politikát: befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, illetve pénz- és hitelkeresletet
o ennek legfontosabb eszköze a jegybanki alapkamat meghatározása - Kibocsátja az ország törvényes fizetőeszközét
- Kezeli az állam deviza- és aranytartalékát
- Hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára
- Ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer (pl. bankok, nyugdíjpénztárak) felügyeletét
Jegybank függetlensége
A monetáris politikát önállóan, külső befolyástól mentesen kell ellátnia.
Nem fogadhat el utasítást más szervtől.
Garanciái:
tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai
elnök megbízatásának szabályai (köztársasági elnöki kinevezés 6 évre)
szigorú szakmai elvárások a tisztségviselők felé
a legfőbb döntéseket nem egy személy, hanem testület hozza
Ugyanakkor az MNB és a Kormány együttműködik a függetlenség tiszteletben tartásával. Az MNB segíti a Kormány gazdaságpolitikáját mindaddig, amíg ez az alapcélját (árstabilitás megtartása) nem veszélyezteti.
