B/5 Halálbüntetés, abortusz, eutanázia (dilemmák, szabályozási tendenciák, hazai szabályozás) Flashcards
(9 cards)
Halálbüntetés előzménye
dualizmus idején nem alkalmazták, de helyette gálya.
Rendszerváltás: állam elleni bűncselekmények ellen nem lehet halálbüntetést kiszabni. 89-es alkotmány nem mond semmit, nem értenek egyet a megtartásban vagy eltörlésben. Az Unióhoz való csatlakozás követelménye a halálbüntetés eltörlése.
halálbüntetés mellett és ellene szóló érvek
- elrettentő hatás, de ellenérv, hogy aki hirtelen felindulásból cselekszik vagy alkohol hatása alatt nem rettenti el
- antihumánus, mert minden végrehajtási mód embertelen ellenérv a társadalom kollektív önvédelmi joga
- tévedés esetén jóvátehetetlen
Mivel indokolta az AB a halálbüntetés eltörlését?
Formális ok: ellentmondás van az Alkotmány szövegében, mivel egyik, későbbi szakaszban elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait, a másik, korábbi szakaszban az élethez való jog az emberrel született alapjog, amitől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Mivel a halálbüntetés nem önkényes, ez így lehetővé tette a halálbüntetést. Mivel a későbbi szabály lerontja a korábbit azt kell alkalmazni
23/1990 AB mondta ki az emberi méltósággal kapcsolatos oszthatatlanság elvét, hogy a bűnözés ellensúlya hogy bűn nem marad bűntetlenül nem pedig a halálbünti, az eltörlésre nem volt nemzetközi jogi kötelezettség
Abortusz tilalom története
Korábban a magzatelhajtás tilalma a népesedéspolitika miatt került megfogalmazásra. Orvostudományilag rövid ideje tekinthető kis kockázatú beavatkozásnak.
A nők társadalmi helyzete a modern jogban teljesedik ki pl. felsőoktatásban részvétel
modellek az abortusz szabályozásra
- határidős modell: a terhesség első szakaszában a nő önrendelkezési jogáé az elsőbbség, középső szakaszban az adott ország joga a meghatározó, az utolsó szakaszban a magzaté az elsőbbség, az állam tilthatja az abortuszt. Trimeszter rendszer, nem világos hogy hol kell meghúzni a határt. Amerikai álláspont: magzat életképessége a méhen kívül a döntő: 28-29. hét.
- indikációs modell: lennie kell egy konkrét indoknak, hogy miért került sor az abortuszra: nő életére kihatás vagy a magzat fejlődési zavara, a terhesség bűncselekmény következménye vagy a magyar szabályozásban szociális – egzisztenciális válsághelyzet. Nem eü-i vagy bcs indok hiányában ha nem tudja a gyereknevelést vállalni az is lehet indok.
- tiltó modell: pro life felfogás, pl. Lengyelország
AB határozatok az abortusszal kapcsolatban
64/1991 formai korlát rendeleti szintű szabályozás tartalmazta a szabályozást, pedig az törvényi útra tartozik a magzat jogalanyisága miatt
48/1992 alkotmányos, hogy nem terjeszti ki a magzatra az élethez való jogot, de védelmet kell biztosítania az államnak mégis (indikációs modell) súlyos válsághelyzet azonban túl tág, ezért kellett a kétszeres tanácsadást bevezetni
Abortusz hatályos szabályozása
Alaptv-ből nem vezethető le a magzat jogalanyisága, csak hogy a fogantatástól kezdve védelem illeti meg
A szabályozás a határidős és indikációs modell keveréke.
(1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
a) azt az állopotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
(3) A terhesség a 20. hetéig – a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig – szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
aktív-passzív eutanázia elhatárolása
passzív eutanázia: kezelés megszüntetése és a kezelés meg nem kezdése is.
öngyilkosságban közreműködés: a beteg rendelkezésére bocsátja az eszközt, viszont a beteg önmaga indítja el a folyamatot
aktív eutanázia: az orvos maga adja be a szert. Aktív eutanáziában az egészséges ember is meghal, míg a passzív esetben az egészséges nem.
közvetett eutanázia: az orvos növeli a fájdalomcsillapítót, mert anélkül a fájdalom elviselhetetlen lenne, viszont a fájdalomcsillapító mellékhatása a légzéselégtelenség. – eshetőleges szándékhoz nem sorolható.
Ezekben közös, hogy a beteg érdekében történik – a legtöbb esetben a beteg önkéntessége adott. Viszont ha a beteg nyilatkozata hiányzik, akkor is a beteg érdekét kell elsősorban figyelembe venni.
Ha kevés az eszköz és választani kell hogy ki kapjon ellátást: szűkös források problémája. – egyenlőségi probléma.
ellátás visszautasításához való jog
önrendelkezési jog alapján: passzív eutanázia legális néhány kivétellel, az embereknek joga van a kezelés visszautasítására, előzetes jognyilatkozatokkal is.
Jognyilatkozatok tehetőek, arra az esetre ha jogilag már nem cselekvőképes. Korábbi korlátozás: pszichiáter szakvélemény és 2 évente meg kell újítani – ezen korlátozásokat AB megsemmisíti, mert ez az önrendelkezési jog korlátja. (méltóság része az önrendelkezése)
Két típus:
* helyettes döntéshozó meghatározása
* direkt módon a kezelés visszautasítása
Magyar szabályozás: közjegyzőhöz kell menni a jognyilatkozat megtétele érdekében, bármikor visszavonható. Más forma, ami Mo. nem elfogadott: a páciens a betegfelvételkor nyilatkozhat a kérdésben.
Magyar törvény szerint akkor lehet visszautasítani a kezelést, ha a betegség gyógyíthatatlan és rövid időn belül halálhoz vezet. A kórházban háromtagú bizottság dönti el.
