B/16. Szociális jogok: szociális jogok alapjogi jellegének problémája, megélhetési minimum, a hajléktalanság alkotmányjogi kérdései Flashcards
(9 cards)
Szociális biztonsághoz való jog
Alaptörvény XIX. cikk
Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
Szociális jogok
A szociális jogok az emberi jogok második generációjához tartozó, olyan alapvető jogosultságok, amelyek az emberek alapvető szükségleteinek kielégítését szolgálják.
A szociális jogok pozitív jellegűek, vagyis az államtól aktív cselekvést, beavatkozást igényelnek, szemben az első generációs polgári és politikai jogokkal, amelyek többnyire az állami beavatkozástól való tartózkodást követelik meg.
Szociális biztonság
Az állam ellátásokkal biztosítja az emberhez
méltó megélhetést azok számára is, akik erre saját erejükből nem képesek.
Az Alaptörvény erre konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a “törekszik” kifejezés az államcél szintjére fokozza le a szociális biztonság jogát.
Alkotmánybíróság a szociális alapjog tartalmáról
Az állam a jog teljesítéséből fakadó kötelezettségének eleget tesz akkor is, ha az állam szociális intézményrendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni.
Az ellátásnak olyan minimumot kell biztosítani, hogy az lehetővé tegye az emberi méltósághoz
való jog megvalósulását.
A szociális biztonság nem jelent sem biztosított jövedelmet, sem pedig azt, hogy az
állampolgárok egyszer már elért életszínvonala a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulása
következtében ne csökkenhetne.
A szociális segélyek és szolgáltatások köre a költségvetés teherbíró képességétől függően a
létminimum szintjére csökkenhet.
Megélhetési minimum
- alapjog; alapja az emberi méltóság
- mint követelmény a nyugdíjra és Tb-i juttatásokra és szociális ellátásokra érvényesíthető, de nem érvényesíthető a lakáshoz való jogra
A lakhatáshoz való jog az Alaptörvényben
XXII. cikk
(1)Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3)Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.
Törekszik
A lakhatáshoz való jog alkotmányjogi kérdései
- az AB tartózkodik egyes konkrét részjogok alkotmányos alapjogként történő elismerésétől, ezért
- a lakhatáshoz való jog biztosítása nem állami felelősség
- az állam támogatást biztosít a hajléktalan embereket ellátó szervezetek működéséhez
Lásd: Alaptörvény XXII. cikk
A szociális biztonsághoz való alkotmányos alapjog részét képezi-e a lakhatáshoz való jog, és e jog milyen terjedelmű?
42/2000. AB hat.
Szociális biztonsághoz való jog: a szociális ellátások összessége által nyújtandó megélhetési minimum állam általi biztosításának a kötelezettség.
- a megélhetési minimum garantálásából konkrétan meghatározott részjogok nem vezethetőek le
- állam ellátási kötelezettsége az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetben kiterjed a szállás biztosítására is, abban az esetben, ha a szállásnélküliség az emberi életet közvetlenül fenyegeti (nem azonos a lakhatáshoz való jog megteremtésével)
A hajléktalanság kriminalizálása
38/2012. AB h.
A szabálysértési törvénybe új tényállásként került be a „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése”.
Ezt az AB megsemmisítette, mert, sem a szabálysértési törvény, sem annak indokolása nem tartalmaz olyan okot vagy védeni kívánt érdeket, ami indokolná, hogy a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet a törvényhozó társadalomra veszélyes kriminális magatartássá nyilvánítson.
A 7. módosításával viszont bekerült az Alaptörvénybe:
Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.
