A/8 Parlament II: az Országgyűlés hatáskörei, működése, parlamenti ellenőrzés, törvényhozási eljárás Flashcards
(12 cards)
Országgyűlés hatáskörei
Alkotmányozás, törvényalkotás, központi költségvetés elfogadása és végrehajtásának jóváhagyása, Kormány ellenőrzése, közjogi tisztségviselők megválasztása.
képviselő-testület feloszlatása, közkegyelem gyakorlása, országos népszavazás elrendelése, önálló szabályozó szervek létrehozása, döntés katonai műveletekben való részvételről, különleges jogrendbeli jogkörök
Országgyűlés folyamatos működése, feloszlatása
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő 30 napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított 90 napon belül új Országgyűlést kell választani.
Országgyűlés ülései
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6)Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
Ogy. törvényhozási eljárás elvei
- törvényjavaslatok vitájára vonatkozó szabályoknak elő kell segíteniük a parlamenti viták ésszerű időn belül elvezessenek a döntéshozatalhoz, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a képviselők jogainak gyakorlását a törvénymódosítások kezdeményezésére.
- szakértelem nem helyettesíti a demokráciát, de a szakértők véleményét ki kell kérni
- többség és az ellenzék közös felelőssége a társadalom iránt
Törvényhozás lépései
- Törvénykezdeményezés: KE, Kormány, Országgyűlési bizottság, országgyűlési képviselő kezdeményezhet. A Házelnöknek kell benyújtani, szövegszerű javaslat és indokolás is szükséges
- Általános Vita: plénumon zajlik, tárgya a törvényjavaslat szükségessége, módosító javaslat benyújtható
- Részletes vita: tárgykör szerint illetékes bizottságban, Egyezik-e az Alaptörvénnyel, jogrendszerbe illeszkedik-e. Jelentés készül
- Törvényalkotási bizottság (TAB) eljárása: részletes vita jelentését értékeli, módosító javaslatokból egységes javaslatot készít, amit a plénum elé terjeszt
- zárószavazás, ami után az elnök megküldheti az AB-nak alkotmányossági felülvizsgálatra
- Kihírdetés: házelnök megküldi a KE-nek, aki élhet vétóval
Sürgős tárgyalás
Előterjesztő írásban kezdeményezheti, legkésőbb az ülés megnyitása előtt 1 órával lehet benyújtani. Képviselő által benyújtott javaslathoz 25 képviselő támogató aláírása szükséges. Az általános vita hamarabb kezdődhet, bizottság az Ogy. ülése időtartama alatt is ülésezhet. Félévente legfeljebb 6 alkalommal
Kivételes eljárás
Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását (kivételességi javaslat). A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges. Kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb 4 alkalommal kerülhet sor. Kivételes eljárásban a törvényjavaslat részletes vitáját a törvényalkotási bizottság folytatja le.
Beszámoló
Házszabály
a) az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, országgyűlési bizottság, a nemzetiségek helyzetéről és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározot esetben a Kormány, továbbá
b) – a 85. §-ban meghatározottakra is figyelemmel – az egyéb beszámolásra kötelezett
által benyújtott beszámolóban foglalt megállapítások, intézkedések megalapozottságáról általános vitát tart.
(2) Az Országgyűlés a beszámoló és a beszámolót tárgyaló bizottság által előterjesztett – a beszámoló elfogadására vonatkozó – határozati javaslat általános vitáját együttesen folytatja le a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó szabályok szerint.
Interpelláció
(1) A képviselő az Alaptörvényben meghatározott személyekhez a feladatkörükbe tartozó ügyben intézhet interpellációt.
(2) Az interpellációt a címzett megjelölésével kell benyújtani.
(3) Az interpellációban címszerűen kell megjelölni annak tárgyát. Az interpellációnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló tények és körülmények közlését.
(1) Az interpelláció elmondására 3 perc, a válaszra 4 perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre 1 perc áll rendelkezésre.
(2) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált előzetes hozzájárulásával lehet.
Kérdés
a) csak az a kérdés tárgyalható az ülés
aa) első hetében, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig, vagy
ab) második és minden további hetében, amelyet a kérdések napirendi pontját tartalmazó ülésnapot megelőző munkanapon 9 óra 30 percig
benyújtottak,
b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 2 perc áll rendelkezésre.
Azonnali kérdések
(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések tárgyalására legalább 60 percet kell biztosítani (azonnali kérdések órája). Az egy ülésnapon elhangzó azonnali kérdések egy napirendi pontot képeznek.
(2) Azon az ülésnapon, amelynek napirendjén vagy tervezett napirendjén az azonnali kérdések órája szerepel, legkésőbb az ülésnap megnyitása előtt egy órával a képviselőcsoport vezetője kérheti, hogy az általa megjelölt képviselők az általa megjelölt sorrendben az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessenek fel. A képviselőcsoport vezetője az ülésnap megkezdéséig tájékoztathatja a házelnököt arról, hogy a sorrend megváltoztatása nélkül a korábban megjelölt képviselők körét a kérdés elmondására jogosult további képviselővel kiegészíti, a (2a) bekezdés szerinti nyilatkozatát azonban nem változtathatja meg, illetve nem pótolhatja.
(2a) A miniszterelnökhöz címzett azonnali kérdés esetében a képviselőcsoport vezetője a (2) bekezdés szerinti kérésében nyilatkozik arról is, hogy a kérdést feltevő képviselő személyes válaszadást kér-e. Ha a képviselőcsoport vezetője nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a kérdést feltevő képviselő személyes válaszadást nem kér. Ha a kérdést feltevő képviselő személyes válaszadást kér, nincs szükség a házelnök előzetes tájékoztatására a válaszadásra feljogosított helyettes személyéről.
(3) Az azonnali kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni.
(3) A kérdés elmondására és a válaszadásra 2-2 perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszonválaszra van joga. Utolsóként a megkérdezettet illeti meg a felszólalás joga.
Ülésezés rendje
Ogytv.
Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.
Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze.
(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
