A/10 AB II.: az Alkotmánybíróság Alaptörvényben és törvényben nevesített hatáskörei, az Alkotmánybíróság eljárása Flashcards
jegyzet, törvény (10 cards)
Hatáskörök felsorolása
2012-től
- normakontroll eljárások: előzetes, utólagos
- alkotmányjogi panasz eljárások
- nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
- alkotmányértelmezés
- megfosztási eljárás: KE közjogi felelősségének megállapítása
- hatásköri összeütközés feloldása
- országos népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntések felülvizsgálata
Előzetes normakontroll
Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket
(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
irányulhat az Országgyűlés Házszabályának előzetes vizsgálatára is (ezt az Országgyűlés kezdeményezheti), illetve a nemzetközi szerződésnek a megerősítés előtti vizsgálatára is (ezt a köztársasági elnök vagy a Kormány kezdeményezheti).
Absztrakt utólagos normakontroll
Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját
2011-ig actio popularis volt
Ha az alaptörvény ellenességet megállapítja az egész normát vagy annak egy részét megsemmisíti (ex nunc)
Konkrét utólagos normakontroll
bírói kezdeményezés
bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb 90 napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
alkotmányjogi panasz funkciói, típusai
egyes értelmezések szerint ez a másik típusa a konkrét utólagos normakontrollnak
Szubjektív funkció – az alapvető jogok, mint alanyi jogok védelme. Az alkotmányjogi panasz az alapjogok érvényesítésének az eszköze. A kérelem befogadhatóságának a feltétele az indítványozó alapvető jogainak a sérelme.
Objektív funkció – az objektív alkotmányosság megőrzésének az eszköze. Az alkotmányjogi panasz befogadásának az indoka az alapjogi sérelem általános alkotmányos jelentősége.
- teljes (valódi) panasz
- nem teljes (nem valódi/normatív)
- kivételes panasz
Teljes panasz
alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
A közhatalmat gyakorló indítványozót nem illeti meg
Kivételes panasz
Az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha
a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette
Panasz befogadásának feltételei
- Formai feltételek: Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül, a kivételes panasz esetében az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet írásban benyújtani. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított 60 nap. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.
- határozott kérelem elve: ha egyértelműen megjelöli mely rendelkezés állapítja meg az AB hatáskörét, eljárás megindításának okait, vizsgálandó rendelkezést, indokolás, kérelem a megsemmisítésre
- tartalmi feltételek: alaptörvény-ellenesség megjelölése
- érintettség: személyes, közvetlen és aktuális
Nemzetközi szerződésbe ütközés
Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
Hivatalból is, ha egy más eljárást kezdeményező indítvány elbírálása során észlel eljárási szükségességet.
Köztársasági elnök közjogi felelősségének megállapítása
(2)Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
