A/14 Ombudsman: hatáskörei és eljárása, a helyettesek jogállása. Ügyészség: helye, funkciója, szervezete, a legfőbb ügyész és az ügyészek Flashcards
Ombudsman: az alapvető jogok biztosának hatáskörei és eljárása, a helyettesek jogállása. Ügyészség: helye a hatalmi ágak rendszerében, funkciója, szervezete, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállása (16 cards)
Ügyészségi modell
- alárendelt modell: legfőbb ügyész az igazságügyminiszter irányítása alatt végzik tevékenységüket
- önálló modell: külső befolyástól mentes ügyészség, ahol az ügyészek függetlenül és pártatlanul járnak el pl. Olaszország
Ügyészség helye az államhatalomban
- történeti hagyomáy: végrehajtó hatalomnak alárendelt modell, majd szovjet mintájú átalakulás, ahol az ügyészség önálló intézményként működött.
- Alaptörvény alapján az ügyészség szervezete önálló, de alapvető különbség a bíróság szervezetéhez képest, hogy utasítási rendszerben működik.
Ügyészség funkciói
- érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli az előkészítő eljárást
- vádról dönt, vádat emel, képviseli a vádat
- nyomozóhatóság Ogy képviselővel szemben
- büntetésvégrehajtás feletti törvényességi felügyelet
- közérdek védelme: perindítási jog, jogorvoslat előterjesztése
- közigazgatási hatósági döntések törvényességi ellenőrzése: ügyészi felhívás, fellépés
(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség
a)törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Szervezete
(1)A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(4) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 9 évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.
Ügyészség függetlensége
az ügyészség önálló szervezet, amelynek vezetője nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, és nem utasítható. Az ügyészség hierarchikus alapon felépülő, szigorú alá-fölérendeltségi elv alapján működő szervezet, melynek élén a legfőbb ügyész áll, aki vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet. Az ügyészség olyan szervezet, ahol a függetlenség csak a testületet illeti
meg (külső függetlenség, más szerv által nem utasítható), de az ügyészek szakmai függetlenséggel nem rendelkeznek (belső függetlenség hiányzik, az ügyészek a felettes ügyészek és a legfőbb ügyész által utasíthatók, beszámoltathatók).
Ügyészi szervek
(1) Magyarország ügyészi szervei:
a) a Legfőbb Ügyészség,
b) a fellebbviteli főügyészségek,
c) a főügyészségek, ezzel egy szinten Központi Nyomozó Főügyészség
d) a járási ügyészségek, fővárosi és a járási nyomozó ügyészségek
(2) Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.
(3) Az ügyészség szervezetét, működését és illetékességét – törvényi keretek között – a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.
Legfőbb ügyész feladatai
- bűncselekmények nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja
- büntetőügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához
- indítványozza közvádas bűncselekmények vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését
- AB-nél kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát
Legfőbb ügyész megbízatásának megszűnése
Üsztv
- megbízási időtartam lejárta (9 év) ( a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja. Velencei Bizottság aggálya: lehetővé teszi a hivatalban tartást)
- felmentés: fel nem róható okból nem képes eleget tenni a megbízatásának
- lemondás: 6 hónapos lemondási idővel, indokolás nélkül
- képviselővé, polgármesterré, közigazgatási államtitkárrá válaztással
- összeférhetetlenség megállapítása
- hivatalvesztés kimondása: KE javaslatára, Ogy. határozatával
- szabveszt, elzárás, közérdekű munka, kényszergyógykezelés elrendelése
- halál
Ügyészek alárendeltsége
(1) Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat.
A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más – alárendelt – ügyészt jelölhet ki.
ha az utasítást az ügyész jogszabállyal vagy jogi meggyőződésével nem tartja összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve, és az ilyen kérelem teljesítése nem tagadható meg (az ügy elintézését ez esetben más ügyészre kell bízni, vagy azt a felettes ügyész saját hatáskörébe vonhatja)
ügyészi tisztség keletkezése
Ügyésszé kinevezni, illetve legfőbb ügyésszé megválasztani azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar állampolgárt lehet, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.
- pályaalkalmassági vizsgálat a legfőbb ügyészi jogkörbe való kinevezés előtt (fizikai, pszicikai vizsgálat)
Ügyészi kinevezés a legfőbb ügyész által történik először 3 évre, azt követően határozatlan időre. Pályázat útján tölthető be.
Ügyészi tisztség megszűnése
a) a felek közös megegyezésével;
b) felmentésével; (Legfőbb ügyész hatásköre)
c) lemondásával;
d) az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;
e) rendkívüli lemondásával;
f)országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, illetve polgármesterré történő megválasztásával (48. §), továbbá állami vezetővé történő megválasztásával vagy kinevezésével;
g) összeférhetetlenségének megállapításával;
h) hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
i)a bíróságnak vele szemben szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát kiszabó jogerős ügydöntő határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős ügydöntő határozattal kényszergyógykezelését rendeltek el;
j) minősítés eredménye alapján alkalmatlanság megállapítása
k) 6 hónapot meghaladó tartalmú fizetés nélküli szabadság esetén
l) halálával;
m) ha a kinevezési feltételek valamelyike már nem áll fenn;
n) e törvényben előírt eskütételi kötelezettség megszegésével;
o) külön törvényben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésével.
Ügyészi összeférhetetlenség
- Az ügyész nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester és állami vezető.
- nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve tudományos, oktatói, művészi, szerkesztői ha ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, nem akadályozza hivatali kötelezettség teljesítését
- nem lehet gazdasági társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője
- hozzátartozójával nem lehet ellenőrzési, elszámolási kapcsolatban
ombudsman funkciója
Svéd gyökerek alapján, végrehajtó hatalmi ág igazgatási tevékenységének felügyeletére. Cél a közig teljesítményének javítása és a kormány elszámoltathatóságának elősegítése. Növeli a kormányzat átláthatóságát és a demokratikus elszámoltathatóságot.
- klasszikus értelemben nem rendelekzenek hatáskörrel a magánjogi személyek közötti panaszok kivizsgálásával
- Svédországban felügyelik a jogállamiságot és biztosítják, hogy a közigben ne sérüljön az állampolgárok alapvető joga és szabadsága
- emberi jogi ombudsman: emberi jogok előmozdítása az állammal szemben, kormányzati adminisztráció ellenőrzése, alkotmányos ügyek bíróság elé vitelének jogával rendelkezik
- demokratikus elszámoltathatósági eszköz: bv intézetek, gyermekjóléti intézmények, menekültügyi hatóságok horizontális elszámoltathatósága
Ombudsamn magyar rendszere
egy alapjogi biztos + kettő szakosított helyettese (nemzetiségek jogait és jövő nemzedékek érdekeinek védő) Helyettesek a biztos utasítása alapján járnak el
Adatvédelmi biztos helyett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállítása
Alapvető jogok biztosának eljárása
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (Helyettesekre a biztos tesz javaslatot)
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.
alapjogi visszásság
Nem csak alapjogsérrelem, hanem az is, ha annak közvetlen veszélye fennáll. Eljárás megindításáan kfeltétele a belső jogorvoslatok kimerítése
