A/13 Igazságszolgáltatás: a bíróságok függetlensége, a bírák jogállása, a bíróságok feladatai, szervezete és igazgatása Flashcards
(12 cards)
Joguralom
önkényesen gyakorolt politikai hatalom kizárására irányul
- általánosan alkalmazható normák
- egységes jogalkalmazás
- jogbiztonság: hozzáférhető, megismerhető normák
- jogorvoslat, a jogokat az állammal szemben is érvényesíteni kell
- jogvita bíróság által történő eldöntése, amely pártatlan, tisztességesen jár el.
Bírói függetlenség 3 eleme
- ítélkező bíró függetlensége
- szervezeti függetlenség
- bírák személyes függetlensége
(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(2)A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Szervezeti függetlenség
Más állami szervektől el vannak választva.
Kapcsolat az OGY-sel: törvényalkotás a szervezetrendszerre, Kúria elnökének megválasztása.
Kormánnyal: igazságügyi politika alakítása, személyi és dologi feltételek megtermetése
KE: kinevezés
ítélkező bíró függetlensége
Az ítélkező bíró csak a törvénynek és a saját lelkiismeretének (bírói személyiség jelentősége) van alárendelve. A törvénynek alárendelt bírói ítélkezés egyfajta deklaratív jogalkalmazást jelent, amelynek során a bíró a jog megállapítására jogosult, de nem annak megalkotására. Ha olyan ellentmondást vél felfedezni bíró a jogszabályok között, amely alkotmányellenes, az eljárás felfüggesztése mellett konkrét normakontrollt kezdeményezhet az Alkotmánybíróságon.
Jogszabályok indokolásának figyelembe vétele: problematikus, hogy így nem csak az Ogy által megalkotott szabályokat kell figyelembe venni.
Személyes függetlenség
A kinevezésre vonatkozó elvek: (1) A feltételeknek objektívnek és nyilvánosnak kell lenniük, (2) a felételeket a bírósági szervezeten belül vizsgálják meg, (3) az eljárás nyilvános, és a pályázónak van lehetősége jogorvoslatra, (4) a kinevezés egy független hatalomtól származik, (5) a kinevező és a kinevezett között nem jön létre függőségi viszony.
A bírákat mentelmi jog illeti meg, a jogállásukhoz szigorú összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok kapcsolódnak.
bíróságok feladatai
(1)A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2)A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben.
igazságszolgáltatás egységének elve
(1) a bíróság előtti egyenlőség elve, a törvények és más jogszabályok minden bíróságra azonos módon vonatkoznak, nincsenek privilégiumok és nincs hátrányos megkülönböztetés.
(2) A törvényes bíróhoz való jog, akkor érvényesül, ha az eljárási törvények hatásköri és illetékességi szabályai által meghatározott bíróság lesz az adott ügy bírósága, előre meghatározott rend szerint történik az ügyek elosztása az ítélkező tanácsok között, a kiosztott ügyet a bírótól csak kivételesen és csak előre meghatározott indokokkal lehet elvonni.
(3) A bírósági szervezet egységes felépítése szerint a bíróságok szervezése azonos elvek alapján történik, az államigazgatási általános területi beosztás követve, a bírósági szervezet egységei általános hatáskörrel rendelkeznek.
(4) Egység az ítélkezésben és az ítélkezési gyakorlat egységének a követelménye
Bírói gyakorlat egységesítésének eszközei
- jogegységi határozat: a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától - függetlenség korlátja - jogegységi panasz
Szervezetrendszer
Négyszintű: járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Kúria
A Kúria csak jogorvoslati eljárásban jár el, végső fokon ítélkezik. A jogerős bírósági határozattal szembeni felülvizsgálatot mindig a Kúria bírálja el.
Fontos feladata, hogy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozatokat hoz, amely minden bíróságra kötelező. Ebben meghatározza egy jogszabályi rendelkezés kötelező értelmezését, alkalmazását. Emellett elvi bírósági határozatokat, elvi
döntéseket, kollégiumi véleményeket is közzétesz.
A Kúria dönt az önkormányzati rendelet törvénybe ütközéséről és megsemmisítéséről, illetve a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Utóbbi esetben a helyi önkormányzatot felhívja
jogalkotási kötelezettsége teljesítésére.
A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes képviselő kétharmadának egyetértésével a bírák közül 9 évre.
Országos Bírósági Hivatal elnöke
kiírja, elbírálja a bírói álláspályázatokat
● javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére
● a bírót első kinevezésekor bíróságra beosztja
● bírói álláshelyet átcsoportosít, bírót áthelyez, dönt a külszolgálat teljesítéséről
● bíróságokra kötelező normatív utasítást ad ki
● irányítja a bíróságok belső ellenőrzését
● összeállítja a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot a Kormány számára, ezt a Kormány változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé
● gyakorolja a költségvetési bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat
● véleményezi a bíróságokat érintő jogszabály-tervezeteket stb.
Országos Bírói Tanács
14 tagját a bírák 6 éves ciklusra, küldöttek útján, titkos szavazással, demokratikusan választják. Hivatalból tagja a Kúria elnöke. A tanács legfontosabb feladata a
bírák központi igazgatás felügyelete.
Az OBT-nek, mint a bírói önigazgatás szervének nagy szerepe van a központi igazgatás vezetőjének személyzeti döntéseinek a legitimációjában, amelyet az egyetértési jogán keresztül biztosít.
bírói igazgatás modelljei
- külső és belső igazgatás: 1997-ig A külső igazgatást az igazságügy-miniszter gyakorolta, megyei és helyi bírósági elnökök kinevezése, bíróságokkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodásnak a joga maradt a kezében az időszak végére. A belső igazgatást a bírósági vezetők gyakorolták.
- bírói önigazgatás 2011-ig: Országos Igazságszolgáltatási Tanács, mely egy központi igazgatási szerv, ellátta a központi gazdálkodási feladatokat
- egyszemélyes központi igazgatás: OBH elnöke irányítja a bírói igazgatást
