B/6 Szólásszab.: igazolások, tartalmi és kontextuális korlátozás, gyűlöletbeszéd, közszereplők bírálata, sajtószabadság, NMHH Flashcards
(8 cards)
Kommunikációs jogok jellemzői
Közös jellemző, hogy az egyén ezek segítségével fejti ki a véleményét, mások véleményét vitathatja. Ide tartozik: szólásszabadság, a gyülekezési szabadság is, ami egy csoportos véleménynyilvánítás. Ide tartozik a vallásszabadság, a művészi és tudományos tevékenység szabadsága, valamint az egyesülés szabadsága (egyesület létrehozása valamilyen cél érdekében.)
Nem csak az írott kommunikáció a szólás, szólás lehet az egyes medálok, jelek használata, produkciók bemutatása.
Intézményi és alanyi oldal
Az alanyi és az intézményi oldal elkülönül. Az alanyi azt igényli, hogy az állam legyen negatív, ne avatkozzon be, viszont az intézményi oldal pozitív cselekvés követel az állam részéről pl. frekvenciák elosztásának kérdésében az állam döntő szerepe megjelenik.
A bírósági ítéletekben megjelenik a szólásszabadság bírálata. Miért van az hogy nincs alkotmány szólásszabadság joga nélkül? Igazolása: 30/1992. AB határozatban megjelenő érvek:
* mindenkinek joga van a véleményét megosztani másokkal, önkifejezést gyakorolni, annak tartalma és minősége lényegtelen.
* a másokat sértő, kellemetlen nézeteket is hangsúlyozó vélemények is vannak, csak úgy tudható meg az igazság, ha minden vélemény megjelenik, és nincsennek megkérdőjelezhetetlen állítások, mindent meg lehet kérdőjelezni
* nincs demokrácia szólászab nélkül, mivel a demokrácia vitát igényel. Ennek a választási eljárásokban és a parlamenti vitákban is van jelentősége. Ne alakulhassanak ki média monopóliumok, mert akkor az nem lesz demokratikus
gyűlöletbeszéd
olyan szólások, amik a csoporthoz tartozó lét miatt sértő – a velük szembeni szólás kifejezése. (Btk – ban közösség tagja elleni uszítás)
Ki lehet védett csoport? Azok akik társasdalmi státuszoknál vagy történelmi helyzetüknél fogva sérülékeny helyzetben vannak. Más megközelítés szerint bármilyen csoport lehet a védett csoport, pl. biciklisek egy város közlekedésében. A magyar jogrendszer szerint a többségi vallási, politikai csoport is kaphat védelmet akár a kisebbségi vallásokkal szemben. Korábban az első kettő megközelítés volt a fővéleménye az AB-nek.
Közvetlen és nyilvánvaló veszély elve: ha az erőszak bekövetkezésének közvetlen veszélyét idézi elő. A köznyugalom védelme nem elég indok. A lealacsonyító kifejezések használatának korlátozása aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot. A gyűlölettel teli beszéd az érzelmekre hat és veszélyt hordoz az egyéni jogokra.
Korlátozás
30/1992
mindig a kontextus határozza meg hogy mikor lehet tiltani és mikor nem. Az uszítás büntetés rendbe van, de a gyalázkodás tényállását a Btk.-ból kivette, mivel szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot: a gyűlölet minden emberben benne van, és a körülmények mondják meg mikor lehet tiltani: akkor lehet ha a szólás az adott helyen időben, közösséget figyelembe véve erőszak vagy más jogsértés közvetlen veszélye áll fenn.
Másik korlátozás a tartalmi korlátozás: vannak olyan jelek, beszédek, amit kontextustól függetlenül tiltani kell, mert nem járulnak hozzá a demokráciához, az igazság kiderítéséhez nem járulnak hozzá, ezért tilosak kommunista jelképek használata.
Magyarország először a kontextusi majd a tartalmi korlátozást követte
Közszereplők bírálata
Ha nem egy csoportot hanem konkrét beazonosítható személyt ér a szólás, annak mik a határai. 36/1994 AB hat. Btk. szabályt vizsgált felől (hatóság vagy hivatalos személy megsérétse – kimondta az alkotmányellenességet, mert bizonyos személyeknek többletvédelmet kaptak, pedig nekik többet kell tűrnie a szólásokkal szemben.)
Ki számít közszereplőnek? nincs általános definíció, s nem is lehet taxatív felsorolást tenni. Kik tartozhatnak ide mégis?
- választott tisztségviselők (közvetve vagy közvetlenül választott személyek) pl. miniszterek is ide tartoznak
- azok akik közhatalmat gyakorolnak, akik jogokról és kötelezettségekről döntenek pl. rendőrkapitányság vezetője, aki nem szerepel politikus módjára a nyilvánosságban, de közfunkciót lát el, mindenkinek a jogaira kierjed az eljárása.
- az első kettő felsorolás azokra is vonatkozik, akik nem töltik be a tisztségegt, de be szeretné tölteni vagyis az ellenzéki ugyanazon pozíciót betöltő
- aki közérdekű ügyekben megszólal a nyilvánosságban pl. sportolók, színészek – kik nem csak a saját területükről beszélnek, hanem más közéleti kérdésekben véleményt nyilvánítanak
- influencerek, celebek – akik a nyilvánosságban vannak, mindenről is van véleményük.
- az utóbbi kettő kategória önként kerül a nyilvános térbe, ami akár vagyoni előnnyel is járhat, ezért cserébe viselni kell hogy többet kell eltűrni a kritikából – azaz nem vonatkozik arra akik nem önként lesznek a nyilvánosság előtt pl. baleset áldozatai.
tényállás vagy értékítélet
Értékítélet az egyén személyes véleménye, amire a véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed. Tényáálítás esetében a védelem nem terjed ki, ha becsületsértésre alkalmas valótlan tényeket közöl, ha a nyilatkozó tudatában van a valótlanságnak vagy foglalkozása gyakorlásának szabályai szerint elvárható lett volna a tények valóságának vizsgálata
sajtószabadság
legrégebben követelt szabadságjog, közvélemény alakításának jelentős eszköze. Korlát: nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére felhívást, nem sérthet közerkölcsöt, nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével
A médiarendszer feladata a gyors és pontos tájékoztatás.
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Jogalkotásra jogosult önálló szabályozó szerv, törvénynek van alárendelve. Feladata frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt venni a Kormány politikájának végrehajtásában.
