B/7 Gyülekezési szabadság: tartalma, korlátozási lehetőségek, törvényi szabályok. Egyesülési szabadság: egyesületek, civil szervezetek és pártok jogállása Flashcards
(10 cards)
Közterületi rendezvények
Közterületi rendezvények nem gyülekezés, mint a sportrendezvények, kulturális rendezvények, családi rendezvények sem. Nem tartozik ide a karácsonyi vásárok, akkor sem ha sok ember foglalja el a közterületet. Ezekhez engedély kell a közterület használatért, a gyülekezés azonban nem engedélyköteles, az alapjogokat az állam nem engedélyezi.
Mi minősül közterületnek és mi minősül magánterületnek? Magánterület: az államnak nincsen beleszólása, hogy ki mit csinál ott, ezért a törvényi engedélyezések a közterületi rendezvényekre vonatkozik. Magánterületen a tulajdonos engedélye kell. Közhasználatban lévő területek, amik mindenki számára hozzáférhető, mégis magántulajdonban vannak: pl. repülőterek várócsarnoka.
gyűlés
legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
(2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
Gyülekezési jog az Alaptörvényben
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
Gyűlés bejelentésének eljárása
Rendőrség felé, a rendezvényről szóló nyilvános felhívás közzétételét megelőzően 48 órával korábban. Ha a rendőrség nem reagál, a gyűlés megtartható. Jelezni kell az időpont, helyszínt, kb hány fő és a célt. Legfeljebb 3 hónappal a megtartást megelőzően.
Mikor tiltahtó meg a gyűlés?
a az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható.
- veszélyezteti a közbiztonságot különösen, ha a felhívás bűncselekmény elkövetésére felhív, alkalmas a bíróságok működésének megzavarására, közlekedés rendjének sérelmével járna.
- a tiltás okának semlegesnek kell lennie
- ha nem tilos a gyűlés megtartása, de a közrend, mások jogainak megóvásához feltételeket határozhat meg
Közlekedési klauzula
ha egy gyülekezés zajlik akadályozhatja a közúti közlekedést. Kérdés hogy a gyülekezők vagy a közlekedők jogait kell védelemben részesíteni? Olyan összefüggés, ahol az egyik oldalon biztosan korlátozás lesz (75/2008), viszont akik ott közlekednek az adott pillanatban az nem alapjog, az hogy az adott pillanatban a véleményüket kinyilvánítják, annak van alapjoga. Ha nem visszaélésszerű a véleménynyilvánítás, körülhatárolható az időszak, akkor ezt tolerálni kell. – ellehetetlenítés fogalma kétséges, vizsgálni kell hogy az adott számú tüntető mekkora fennakadást okoz a közlekedésben és ahhoz képes kell a rendőrségnek döntést hoznia. pl. 8 tüntető egy sávban elhaladhat a hídon
gyűlés feloszlatása
- vezető által: ha a résztvevők magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti és a rend másként nem állaítható helyre
- rendőrség által: ha tiltó határozat ellenére tartják meg, ha a vezető felhívás ellenére nem tesz eleget feloszlatási kötelezettségének. Elsősorban verbális utasítás, kényszerítő eszköz csak ha nem ér célt. Feloszlatás jogellenességének megállapítása iránt 15 napon belül közigazgatási per indítható.
Spontán, sürgős gyűlés, villámcsődület
Spontán tüntetés, aminek nincsen előzetes szervezője, valamilyen közéleti esemény hívja életre. Nem kell bejelenteni, ha nincs közvetlenül megelőző indok
Gyors (sürgős) tüntetések: Németországi esetből megjelent a sajtóban hogy egy vonat atomszemetet szállít, ami ellen környezetvédők tiltakozni akartak. – ha betartják az ottani szabályokat, akkor a vonat már rég túlhalad, a tüntetés okafogyottá válik. A rendőrség vizsgálhatja hogy együtt működnek e a helyszínen van e valamilyen rendbontás. - ha a bejelentési határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, felhívás megküldésével egyidejűleg kell bejelenteni
Villámcsődület: lehet politikai és nem politikai célú is, hirtelen felbukkannak, és eltűnnek. – elfoglalják a közterületet, van valamilyen kommunikációs funkciója, de mire a rendőrök odaérnek már el is tűnnek
Pártok
Egyesülési szabadság alapján hosszútávú célt feltételez, ami eredménye egy jogi személyiség.
Közvetítő szerepet töltenek be az állampolgárok és az állam között. Ha kétszer egymás után nem indul a választáson a bíróság megszűnteti azt.
- tagja csak természetes személy lehet
- ÁSZ ellenőrzi a gazdálkodás törvényességét
- bíróságnak nyilvántartási szerepe van
Egyesület
Egyesülési jog alapján mindenkinek joga van közösséget létrehozni, annak tevékenységében részt venni.
Nemperes eljárásban nyilvántartásba vétel, legalább 10 alapító tag és cél elérése érdekében. De a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hozhat létre fegyveres szervet. Nem alapítható gazdasági tevékenység céljából, de gazdasági tevékenység végzésére jogosult az egyesülés céljának megvalósítása érdekében.
