B/1 Emberi jogok általános kérdései: emberi jogok fogalma, igazolásai, alanyi és intézményi oldala, a korlátozás formai és tartalmi tesztjei. Flashcards
saját jegyzet alapján (12 cards)
Meghatározó dokumentumok
- emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1950 – Európa Tanács)
- emberi jogok európai egyezménye – ENSZ 1948
- alapjogi karta (2000 – EU)
Élethez való jogot és a kínzás tilalmát mindegyik tartalmazza.
EJEE és AJK között mi a különbség? EJEE a hazai jogorvoslat kimerítése után lehet panaszt tenni az állam ellen. A Karta elsősorban az uniós intézményeket, másod sorban a tagállamokat kötelezi, ha uniós jogot hajtanak végre.
Mi különbözteti meg az emberi jogokat más jogoktól?
Ezek morális jogok és törvényes jogok is. pl. a KRESZ mögött nincsen morális megfontolás. Minden embert megilletnek ezek a jogosultságok, az emberi státusz folytán – nem függ a kortól, nemtől, nemzetiségtől. Egyenlően megilletnek mindenkit.
Ezen jogokat nem az állam teremti, hanem azokat elismerik.
A közhatalommal szemben az egyének igényt tarthatnak, megfelelő szintű bánásmódot követelhetnek az állammal szemben.
Igazolás
eszmetörténet
I. Természetjogi irányzat (John Locke): az embereknek joguk van meghatározott jogokhoz (élet, szabadság), ehhez nem kell állam, aki biztosítaná azt. Ha nincs rendőrség, ügyészség, bíróság: az alapvető jogok védtelenek maradnak, mert mindenki önhatalommal szerez érvényt saját magának, mindenki a saját maga bírója akar lenni. Szükség van a jogok védelmére, az emberek a kormányzatokat ezen jogok védelme érdekében hozták létre. Ha a kormányzat alkalmatlanná válik a természetes jogok védelmére, az embereknek joguk van fellázadni
II. Haszonelvű – konzekvencionalista/utilitalista irányzat: (Bentham): hasznok és károk értékelése, minek van több haszna. Ha csak ez lenne az irányadó: a közösség jóléte érdekében áldozatokat lehet tenni, ez nem fér össze az alapvető jogokkal.
III. Kantiánus: emberi méltóság bevezetés. A méltóság az ami az emberi minőséget kifejezi és mindenki egyenlő mértékben illet meg (a dolgoknak ára, az embereknek méltósága van és e tekintettben minden ember egyenlő) Az ember autonóm, egyedül képes arra hogy különbséget tegyen jó és rossz között. Az emberi méltósága még az erkölcsi szörnyetegeknek is van, ez egy korlát az utilitalista elgondolásokkal szemben, az egyént nem lehet felhasználni a nagyobb jó érdekében.
IV. Dworkin: ezek a jogok aduászok, ha valakinek egy ügyben az alapvető jogai forognak kockán, akkor azokat külön figyelemmel kell óvni.
Alanyi és intézményi oldal
alanyi oldal azt követeli a közhatalomtól hogy negatív magatartást kövessen, az embereknek joga van a szólásszabadsághoz, ha nem csinál semmit akkor az emberi jogok érvényesülnek.
Intézményi oldal az államtól tevőleges magatartást igényel, ne csak az egyes alapjogokat tartsa tiszteletben, hanem az egész társadalomra tekintettel biztosítsa az emberi jogokat. Ha az állam nem alkot jogot akkor nem tud mi érvényesülni, végrehajtásnál az tud érvényesülni, amit megalkottak.
Vertikális és horizontális hatály
- vertikális: állam- egyén: az egyén az állammal szemben kiszolgáltatott, mivel az állam rendelkezik a hatalommal. Ebben a viszonyban védelmet nyújt az egyénnek az alapjogi apparátus
- horizontális: egyén – egyén viszonya: nem lehet így értelmezni hagyományos értelemben az alapjogokat. de pl. személyiségi jogi per: alapvető jogok értelmezhetőek magánszemélyek viszonyában is, ilyenkor az ügyben eljáró bírók figyelmebe veszi a mögöttes alkotmánybírói szempontokat is.
Kulturális relativizmus
Tézis: Az emberi jogok univerzálisak, az embereket emberi mivoltukból illetik meg. – egyetemesség
Antitézis: kulturális relativizmus: amit mi emberi jogoknak hívunk azok a nyugati civilizáció, a gyarmatosítók produktuma, ez nem érvényes más kultúrkörökben pl. afrikában – a kulturális hagyományok nem tartalmazzák az adott szempontokat.
pl. Magyarországon az azonos neműek házassága kulturálisan nem fér bele a jogrendszerbe.
Radikálisabb irány elutasítja az alapjogi sztenderdeket.
Mérsékeltebb irány, ami a strasbourgi bíróság gyakorlatában is felfedezhető: az adott államnak van mérlegelési mozgástere. Nincs egységes gyakorlat. Tradicionálisan megosztó kérdés.
Alapjogok korlátozása
Alaptv I.cikk
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Vizsgálni kell a jogsértő korlátozás megállapításához:
1. alapjogi ügyről van-e szó, vagyis a jog benne van e nemzetközi egyezményben vagy alkotmányban
2. abszolút jogról van-e szó, ha igen és ilyet ér sérelem akkor bitosan jogsértő a korlátozás
3. formai kritérium: törvény szabályozza a korlátozás lehetőségét
4. tartalmi kritériumok: szükségesség-arányosság figyelembevételével történt-e a korlátozás. (szükségesség: közbiztonság, közegészségügyi, közérdeki indok vagy más személy alapvető jogának védelme érdekében) (arányosság: a korlátozás nem okoz-e nagyobb kárt, az elérni kívánt célokkal az eszköz arányban van-e)
Van-e az emberi jogok között hierarchia?
méltóság és az élet van a hierarchia csúcsán, aztán a szólás és vallásszabadság – végül az AB nem tudott a többi jog között különbséget tenni valamint az egyes ügyekben nem lehetett alkalmazni.
Alapvető jog lényeges tartalma
mintha a jogoknak lenne egy belső magja, ami mindig korlátozhatatlan. Az ítélkezési gyakorlatban nem létezik.
Emberi jogok fogalma
Azokat az emberi jogokat, amelyek a nemzeti alkotmányokban és a nemzetközi egyezményekben elismerést nyertek, alapvetőjogoknak (alapjogoknak) nevezzük. Az emberi jogi eszme tagadása a demokratikus értékek tagadásával egyenlő, a totalitárius államok sajátja.
Az alapjogoktól meg kell különböztetni az állampolgári jogok fogalmát. Ez a politikai részvételi jogokat foglalja magában, amiket csak az állampolgárai élveznek (pl.választójog), és amelyekhez állampolgári kötelezettségek kapcsolódnak (honvédelmi, adófizetési kötelezettség).
Szükségesség arányosság tesztje
- lépés: van-e legitim, alkotmányosnak tekinthető jogalkotói célja pl. másik alapjog védelme
- lépés: a korlátozás a cél elérésére alkalmas-e és ahhoz szükséges-e? Kényszerítő oknak kell
fennállnia. pl. közegészségügy - lépés: arányosság vizsgálata: a cél fontosságának és az okozott sérelemnek arányosnak kell lennie, a legenyhébbet kell választani.
