A/4 Szuverenitás fogalmai, Európa-klauzula, szuverenitás-transzfer és korlátai. Az Európai Unió joga és a nemzetközi jog a magyar jogforrási rendszerben Flashcards
(14 cards)
népszuverenitás
A hatalom forrása a nép, azaz a politikai közösség. Ez szorosan összekapcsolódik a néprészvétel elvével, azaz a nép nemcsak forrása a hatalomnak, hanem gyakorolja is azt (közvetlenül vagy közvetve).
jogszuverenitás
A hatalom forrása az alkotmány, amelyhez az állami hatalom gyakorlói kötve vannak. Ez az alkotmányokban a jogállamiság elvében fejeződik ki.
Állami szuverenitás
Az állam főhatalmát jelenti, az állami felségjogok összességét, amely az állam közjogi hatásköreit foglalja magában. Leegyszerűsítve a szuverenitás az államhatalom gyakorlásának a kérdése, arra ad választ, hogy kit illet a főhatalom. Az állami szuverenitásnak két oldalát szokás megkülönböztetni annak megfelelően, hogy a szuverenitás az államnak milyen jellegű döntéseihez, illetőleg tevékenységéhez kapcsolódik: belső és külső oldal
Az állami szuverenitás belső oldala
Az állami szuverenitás belső értelemben az állami főhatalmat jelenti az állam területén élő lakosság felett.
Az állami főhatalom az államhatárokon belül érvényesül, ez alapján az állam védi területi integritását, határait, valamint meghatározza területi beosztását.
Ez alapján az állam felépítése lehet egységes vagy szövetségi. Az egységes (unitárius) államban (mint Magyarország) az állami főhatalom osztatlan, az állam területén nincsenek önálló államisággal rendelkező egységek.
A szövetségi (föderális) államot (pl. USA) több, önálló alkotmányos rendszerrel rendelkező állam alkotja, ahol a szövetségi szintű alkotmány alapján a közhatalom megoszlik a szövetség és a tagállamok között, tehát a főhatalom osztott.
állami szuverenitás külső oldala
Az állami szuverenitás külső értelemben az állam nemzetközi jogi értelemben vett függetlenségét jelenti, azaz hogy döntéseit külső kényszer nélkül hozza meg.
A szuverenitás külső oldala szerint az állam független, vagyis minden idegen hatalomtól szabad és önálló államisággal rendelkezik, továbbá tekintet nélkül tényleges gazdasági vagy katonai erejére és helyzetére, a nemzetközi életben – a nemzetközi jog alanyaként – az egyenlőség alapján vesz részt.
Korlátja a nemzetközi jog
szuverenitás korlátozása
- más államok szuverenitása
- nemzetközi közösségben való részvétel
- önkéntes korlát: nemzetközi szerződés kötése, nemzetközi szervezetk létrehozása
Nem szuverenitás átruházás egyik esetben sem, csak hatáskörök gyakorlásának átengedése.
Nemzetközi jog transzformásziójának modelljei
2
- monista: nemzetközi jogi normák automatikusan a belső jog részévé válnak (egység)
- Dualista: a nemzetközi jogés a belső jog két egymástól elkülönült egyenrangú rendszer
Nemzetközi jog beemelésének módszerei
- adopció: monista elméletekben a nemzetközi jog érvényesen létrejött szabályai megszületésük pillanatában az állam jogrendszerének részévé válnak, és automatikusan megfelelnek az állami jogrendszer valamely forrásának. Ez az állam részéről semmilyen jogalkotási intézkedést nem igényel
- transzformáció: dualista elméletek szerint a nemzetközi jog szabályai alapesetben semmilyen hatást nem képesek kifejteni az állam belső jogában. A nemzetközi jog szabályai ezért csak akkor érvényesülhetnek a belső jogban, ha azokat az állam külön jogalkotási aktus révén beépíti, befogadja saját belső jogába
- generális transzformáció: a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai a magyar jogrendszer részévé, vagyis az Alkotmány ezeket a szabályokat együttesen, folyamatosan transzformálja a magyar jogba. pl. háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, szokásjog
- speciális transzformáció: kihírdető jogszabállyal válnak a jog részévé a nemzetközi szerződések
Q cikk alapján
Nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó eljárás
egyszerűsített transzformációs technika, amellyel egyszerre történik a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás és a belső jogban történő kihirdetés, vagyis ez a két döntés egy aktusba, a kihirdető jogszabályba olvad össze.
Kötelező hatály elismerésére jogosultak:
- köztársasági elnök a külügyminiszter előterjesztése alapján (Ogy ad felhatalmazást)
- külügyminiszter (Kormány ad felhatalmazást)
A hatálybalépés napját a külügyminiszter által a Magyar Közlönyben közzétett közlemény állapítja meg.
nemzetközi jogi norma helye a magyar jogforrási hierarchiában
a nemzetközi jog forrásai az Alaptörvény alatt, de a többi belső jogi norma felett helyezkednek el a jogforrási hierarchiában. Ez azt jelenti, hogy ha ellentét áll fenn egy vállalt nemzetközi jogi kötelezettség és egy magyar jogszabályi előírás között, akkor az előbbit kell alkalmazni, a belső jogi szabályt félre kell tenni.
Kivétel: ius cogens normák még az Alaptörvénnyel szemben is elsőbbséggel bírnak.
nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása
összhangbiztosítás nem egy egyszeri feladat, hanem folyamatosan érvényre juttatandó alkotmányos parancs. A magyar jogrendszer mindenkori állapotában meg kell hogy feleljen a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeknek. Ellenkező esetben alaptörvénysértő állapottal állunk szemben, sőt, a magyar állam nemzetközi jogi felelőssége is felmerülhet. Jogalkotás és jogalkalmazás útján is figyelemmel kell lenni az összhang biztosítására.
hatáskör átruházás elve
Európai Unió működése a hatáskör-átruházás elvén alapszik, miszerint az Unió a számára a tagállamok, mint szuverén államok által rátestált hatáskörök keretein belül járhat csak el. (EUSZ 5. cikk) - ez egyben az Unió fellépésének korlátai is.
Európa klauzula
E cikk
=csatlakozási klauzula
az Európai Unió által alkotott jog nem pusztán azért érvényesülhet Magyarországon, mert Magyarország az Unió tagja, hanem mert az alkotmány ezt a csatlakozási
szerződésen keresztül lehetővé teszi.
7. módosítással kerültek be korlátok a 2. bekezdésbe, a kötelező menekültkvóta kapcsán.
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Uniós működés alkotmányossági vizsgálata
A közös hatáskörgyakorlás sérti-e:
1. Az emberi méltóságot vagy más alapvető jogok lényeges tartalmát (alapjogi fenntartás)
2. Magyarország szuverenitását (szuverenitáskontroll)
3. Magyarország alkotmányos önazonosságát (identitáskontroll) sérti-e a
