B/15. Politikai részvételi jogok: választójog, népszavazás, európai polgári kezdeményezés.

Question 1

Választás

Answer 1

Olyan döntéshozatali eljárás, amely során a politikai közösség tagjai a népszuverenitás elvének megfelelően, meghatározott szabályok és alapelvek szerint választják meg képviselőiket.

Question 2

Választójog

Answer 2

Tág értelemben: olyan jogszabályok összessége, amelyek a képviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg, ideértve a választójogosultságra, a választási rendszerre, illetve a választási eljárásra vonatkozó szabályokat is

Szűk értelemben: a hatalomban való részvétel biztosítását szolgáló jog.

Question 3

Választójog kettős természete

Answer 3

Államszervezeti: a képviseleti hatalomgyakorlás eszköze, amely szükséges ahhoz, hogy a képviseleti szervek létrehozására sor kerülhessen, a választás betöltse a funkciót (instrumentális igazolás)

Alapjogi: politikai részvételi jog, amely az állampolgárt emberi mivoltánál fogva
megilleti (alapjogi igazolás)

Question 4

A választójog, mint alapjog

Answer 4

• alanyainak meghatározásakor az alapjogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
• alanyi jog, biztosítani kell bírói úton való kikényszeríthetőségét
• nem abszolút jellegű, így feltételehez köthető, korlátozható, de
• kizárás csak átmeneti ideig lehet, szigorú garanciális követelményekhez kötötten

Question 5

A választójog alanyai

Answer 5

• választópolgár, mint jogosult: eldöntheti gyakorolja-e választójogát
• állam, mint kötelezett: köteles megteremteni a választójog gyakorlásának feltételeit

Question 6

Aktív és passzív választójog

Answer 6

• Aktív választójog: a szavazás joga
• Passzív választójog: választhatóság joga

Question 7

Választójog az Alaptörvényben

XXIII. cikk

Answer 7

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(3)Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.

(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

Question 8

Választójog korlátozása az Alaptörvényben

XXIII. cikk

Answer 8

(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Question 9

Választójogból kizáró okok

Answer 9

1. a belátási képesség hiánya vagy korlátozottsága
2. bűncselekmény elkövetése (csak jogerős ítélet alapján, bíróság egyedileg meghatározza)

• Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti
• A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen

Question 10

A demokratikus választás alapelvei

Answer 10

1. Általánosság elve
2. Egyenlőség elve
3. Közvetlenség elve
4. Titkosság elve
5. Szabadság elve
6. Ésszerű indőnként tartott választások

Question 11

A választójog általánossága

Answer 11

• mindenkit megillet, ha feltételek teljesültek
• senkit sem lehet önkényesen kirekeszteni
• állam kötelezettsége a gyakorlás feltételeinek megteremtésére

Question 12

A választójog egyenlősége

Answer 12

I. Választópolgár szempontjából
- választójog azonos értékű
- szavazatok azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselő megválasztásánál

II. Állam kötelessége
- mindenki lehetőség szerint azonos körülmények között adja le a szavazatát
- a választáson indulni kívánó jelöltek esélyegyenlőségének biztosítása

Question 13

A választójog titkossága

Answer 13

• választópolgárok által leadott szavazat tartalma nem kerülhet nyilvánosságra
• nem terjed ki az egész választási eljárásra, pl.: a jelöltek ajánlása

Question 14

Közvetlen demokrácia

Answer 14

A polgárok bizonyos ügyekben a választások közötti időszakban is kinyilváníthatják a véleményüket.

Eszközei:
- népszavazás
- népi kezdeményezés
- népi vétó

Magyarországon csak a népszavazásra van lehetőség!

Question 15

Népszavazás

Answer 15

A választópolgárok szavazás által maguk döntenek el egy kérdést, amely vagy kötelező erővel bír, vagy jelentős politikai erőt képvisel.

A népszavazáshoz való alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására és a szavazásban való részvételre

Magyarországon alkotmányos referendumot nem, csak törvényhozási, országos népszavazásokat vagy önkormányzati szabályozásra vonatkozó helyi népszavazásokat lehet tartani.

Question 16

Országos népszavazás

Answer 16

Kezdeményezheti választópolgárok csoportja (ogy-n választható magánszemély, párt, a nem párt jogállású egyesület a létesítő okiratában meghatározott céllal összefüggő kérdésben):
- legalább 100.000 választópolgár esetén fakultatív népszavazás
- legalább 200.000 választópolgár esetén kötelező népszavazás

Kezdeményezheti közjogi szereplő (fakultatív)
- köztársasági elnök
- Kormány

Question 17

Preventív és konstitutív népszavazás

Answer 17

Preventív: döntést megelőző és azt kikényszerítő szavazás
Konstitutív: a döntés a népszavazás eredményeként jön létre

Question 18

A népszavazás kötőereje

Answer 18

Ügydöntő: az eredményes népszavazáson hozott döntés kötelező az állami szervekre

Konzultatív: a választópolgárok által hozott döntés nem kötelező, de politikai szempontból jelentőséggel bírhat

Az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.

A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező.

Magyarországon valamennyi népszavazás ügydöntő

Question 19

A népszavazás tárgya

Answer 19

• Valamennyi az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés népszavazásra bocsátható, ha az nem tartozik az Alaptörvény által tiltott tárgyak közé, egyértelmű, és nem sérti a moratórium-szabályt.
• Nemcsak abban a kérdésben tartható népszavazás, amelyet az Országgyűlés ténylegesen törvényben szabályoz, hanem abban is, amit szabályozhatna.
• A népszavazás csak a parlamentre vonatkozóan fogalmazhat meg előírást, a képviselőkkel szemben nem.
• A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt világosnak és csak egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie, úgy, hogy a választópolgár egyértelmű igennel vagy nemmel tudjon rá válaszolni. Ha a népszavazásra bocsátandó kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak

Moratórium-szabály: Az eredményes népszavazástól számított három évig nincs helye újabb népszavazásnak ugyanabban a tárgykörben

Question 20

Tiltott népszavazási tárgykörök

Alaptv. 8. cikk (3) alapján

Answer 20

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;

b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

f) az Országgyűlés feloszlásáról;

g) képviselő-testület feloszlatásáról;

h)háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;

i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

Question 21

Egyértelműség követelménye népszavazásnál

Answer 21

A népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra szánt kérdés egyértelműen megválaszolható-e, azaz eldöntendő kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ehhez a kérdésnek világosnak és egyféleképpen értelmezhetőnek kell lennie.

A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az eredményes népszavazási döntés kötelezi az Országgyűlést, köteles az eredményes népszavazásból következő döntést meghozni.

Question 22

Érvényes és eredményes országos népszavazás

Answer 22

Érvényes:
- országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott

Eredményes:
- az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott

Question 23

Helyi népszavazás

Answer 23

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve:
- költségvetésről, zárszámadásról
- helyi adókról
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről
- a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról

Kezdeményezheti:
- képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede
- képviselő-testület bizottsága
- önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál